Sziasztok! Bocsi a késedelemért! Jó olvasást mindenkinek!
xoxo Anna S. ♥
Estére már teljesen le voltam fárasztva. Nem volt elég az, hogy egész nap Harryvel lógtam,
de még este Elena is fárasztott a faggatózásával. Úgyhogy miután kifogytak a kérdései, bevánszorogtam a szobámba és szinte beestem az ágyba. Még fürödni se volt kedvem (de az mégis csak megtettem).
Reggel semmi kedvem nem volt felkelni, úgyhogy a felkelés helyett az ágyban heverészésnél maradtam. A napra nézve, úgy terveztem, hogy TV-zek, laptopozok, fetrengek, eszek és, ezt egész nap újra és újra. Tervezni lehet, de nem biztos hogy meg tudod valósítani. Izgalmas terveimet a napra lehet, hogy sikerült teljesítenem, de nem úgy, ahogy én azt gondoltam.
A hangok alapján Elena már fent volt és kávét főzött. ( Hihetetlen, hogy milyen otthonosan érzi magát máris.) Aztán rá néztem az órámra és hitetlenül meredtem a kezemen lévő kis eszközre. Úristen- mondtam magamban. Megdöbbenésemből a csengő hangja rázott vissza a valóságba. Gondolkodtam. Valószínűleg Harry áll az ajtóban. Elena fent van. És azt gondolhatja, hogy én még alszom. Ami egyet jelenthetett, hogy ő fog ajtót nyitni. Amiből megint csak, arra lehet következtetni, hogy teljesen lesápad és kikészül Harry megjelenésétől. (Nem tudom miért, de nagyon mélyen érinti őt mindig egy sztár felbukkanása és mindig önkívületi állapotba kerül.) Szóval azonnal felpattantam az ágyból és szaladtam kifelé.
Szóval próbálom pontosan leírni, hogy milyen látvány is fogadott az előszobában. Nehéz visszaemlékezni, ugyan is miután odaértem dőltem a röhögéstől. Szóval visszatérve, hogy mi is fogadott az előszobában: számítottam rá, hogy Harry és El ott lesz, de a tetejébe még Harry egyik banda társa is ott volt. Ez nem is lenne még baj, de a két fiú és El nem szimplán álldogáltak. Ugyan is a fiúk szorosan egymás mellett ácsingóztak és Elena Harry bal- a másik fiú jobb lábát szorongatta. Ekkor kezdtem szakadni a röhögéstől. Elena még mindig szorította a két fiú lábát. Ezután Harry szólalt meg kissé rémült arcal.
Reggel semmi kedvem nem volt felkelni, úgyhogy a felkelés helyett az ágyban heverészésnél maradtam. A napra nézve, úgy terveztem, hogy TV-zek, laptopozok, fetrengek, eszek és, ezt egész nap újra és újra. Tervezni lehet, de nem biztos hogy meg tudod valósítani. Izgalmas terveimet a napra lehet, hogy sikerült teljesítenem, de nem úgy, ahogy én azt gondoltam.
A hangok alapján Elena már fent volt és kávét főzött. ( Hihetetlen, hogy milyen otthonosan érzi magát máris.) Aztán rá néztem az órámra és hitetlenül meredtem a kezemen lévő kis eszközre. Úristen- mondtam magamban. Megdöbbenésemből a csengő hangja rázott vissza a valóságba. Gondolkodtam. Valószínűleg Harry áll az ajtóban. Elena fent van. És azt gondolhatja, hogy én még alszom. Ami egyet jelenthetett, hogy ő fog ajtót nyitni. Amiből megint csak, arra lehet következtetni, hogy teljesen lesápad és kikészül Harry megjelenésétől. (Nem tudom miért, de nagyon mélyen érinti őt mindig egy sztár felbukkanása és mindig önkívületi állapotba kerül.) Szóval azonnal felpattantam az ágyból és szaladtam kifelé.
Szóval próbálom pontosan leírni, hogy milyen látvány is fogadott az előszobában. Nehéz visszaemlékezni, ugyan is miután odaértem dőltem a röhögéstől. Szóval visszatérve, hogy mi is fogadott az előszobában: számítottam rá, hogy Harry és El ott lesz, de a tetejébe még Harry egyik banda társa is ott volt. Ez nem is lenne még baj, de a két fiú és El nem szimplán álldogáltak. Ugyan is a fiúk szorosan egymás mellett ácsingóztak és Elena Harry bal- a másik fiú jobb lábát szorongatta. Ekkor kezdtem szakadni a röhögéstől. Elena még mindig szorította a két fiú lábát. Ezután Harry szólalt meg kissé rémült arcal.
- Louise segítenél egy kicsit?- kérdezte kétségbeesetten. De várjunk csak...
- Honnan tudod a nevem?- nem rémlett, hogy említettem volna. Ó szóval, ezt felejtettem elmondani neki.
- A portástól kérdeztem meg miután beengedett a barátnőd- hát jó volt tudni, hogy a portás tudja a nevem. Az a fickó mindig, olyan csúnyán nézett rám. Biztos voltam benne, hogy összeesküvési elméletet sző ellenem. Paranoiás vagyok? Csak egy kicsit.
Ezután a szőke fiú felém fordult.
- Szia Niall vagyok-mutatkozott be egy mosoly kiséretében.
- Szia Lou vagyok- viszonoztam mosolyát.
Ezután bekisértem őket a nappaliba. Látszólag Elena is rendbejött. Így történt, hogy Harry, Niall, El és Én, így négyesben üldögéltünk a nappalimban. Mivel láttam, hogy a srácok kissé kényelmetlenül érzik magukat, arra az elhatározásra jutottam, hogy megtöröm a csendet.
- Szóval Niall, Harry mit kerestek erre felé?- húztam, azt a tökéletes műmosolyt az arcomra. Ezzel a mondattal nem akartam bunkónak tünni, de próbálgattam finoman arra is célozgatni, hogy mi a francot keresnek itt.
- Ó elnézést, hogy így váratlanul ide jöttem! Máris megyek.-mondta Niall. Na, Ő egy igazi úri ember. Harry miért nem tud , ilyen lenni?
- Niall semmi gond maradj csak nyugodtan. Nem haragszom- ezután Harryhez fordultam- Harry te egy akkora bunkó vagy.
- Én? Miért? -nézett rám döbbenten.
- Aztért, mert megint csak, így ideállítottál, sőt még az egyik barátodat is iderángattad- fakadtam ki. Erre a mondatra már Niall is felkapta a fejét.
- Harry! Azt mondtad mikor találkoztunk, hogy Lou már vár rád és nem fog haragudni, ha én is jövök.
- Harry, hogy lehetsz ilyen szemét? Még a saját barátodat is becsapod?- förmedtem rá.
Mindketten megvetően néztünk rá, egyedül Elena pislogott értetlenül.
- Harry! Azt mondtad mikor találkoztunk, hogy Lou már vár rád és nem fog haragudni, ha én is jövök.
- Harry, hogy lehetsz ilyen szemét? Még a saját barátodat is becsapod?- förmedtem rá.
Mindketten megvetően néztünk rá, egyedül Elena pislogott értetlenül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése